A tűzoltó tanácsai
ELŐZZÜK MEG A BAJT!
A tűzmegelőzéssel és a tűz esetén követendő, helyes magatartással kapcsolatos ismereteink alkalmazásával az életünket és szeretteink életét óvhatjuk, menthetjük meg! A tűzoltó tanácsai című összeállítás első részében, Előzzük meg a bajt! címmel a legfontosabb tűzmegelőzési szabályokat foglalom össze röviden, érthetően és gyakorlatiasan, második részében pedig, A tűzoltó tanácsai TŰZ esetére címmel a tűz esetén követendő helyes magatartást, életmentő tudnivalókat osztok meg a Kedves Olvasóval. A tanácsokat több mint huszonöt éves hivatásos tűzoltói szolgálatom során szerzett ismereteim, tanulmányaim, tapasztalataim alapján állítottam össze, és munkatársaim véleményének figyelembe vételével gazdagítom, finomítom.
(A összeállítást magánszerzőként készítettem, az nem minősül szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak, nyilvános szereplésnek, sem pedig a tűzoltóság, katasztrófavédelem közleményének. Fontos továbbá, hogy nem helyettesítheti a tűzvédelmi szabályzatot, házirendet, oktatást vagy bármely más szolgáltatást).
ELŐZZÜK MEG A TŰZESETEKET!
A tűzmegelőzés két fő célja a tűzesetek megelőzése (ne legyen baj), illetve tűz esetére a tűzoltás, menekülés, mentés feltételeinek biztosítása (ha megvan a baj, minél kisebb legyen). Ez mindenkinek az érdeke és kötelessége – természetesen eltérő módon és mértékben. Itt most elsősorban olyan tanácsokat osztunk meg, amelyek a legtöbb ember számára számára hasznosak és megszívlelendők.
Értelem és szakértelem
Az élet minden területén, így a tűzesetek megelőzésében is rendkívül fontos az értelem és a szakértelem – és az is, hogy jól meg tudjuk különböztetni, mikor melyikre van szükségünk. Sokat tehetünk biztonságunkért “laikusként” is, személyes élet-tapasztalattal, leleményességgel, odafigyeléssel; de van, amikor szakemberhez kell fordulnunk.
“Suszter a kaptafánál” – avagy ne tegyük azt, amihez nem értünk!
A magyar virtushoz hozzá tartozik, hogy mi mindenhez értünk – vagy ha valamihez mégsem, a szakértelem hiányát vállalkozókedvvel és bátorsággal pótoljuk. Ez gyakran hasznos és takarékos, egyes esetekben azonban végzetes is lehet! A balesetveszély mellett a szakszerűtlen villanyszerelés, ívhegesztés tűzveszélyt, a gázszerelvények, gázkészülékek szerelése, karbantartása és a lánghegesztés pedig robbanásveszélyt is okozhat a szakmai és biztonsági szabályok betartásának hiányában! Ez a felsorolás bőséges, de közel sem teljes. Az ilyen típusú munkákat szakemberre bízni nem puhányság, hanem bölcs óvatosság.
A tűzvédelmi szakember segítsége
A képzett tűzvédelmi szakember szolgálatai minden közintézményben, üzletben, ipari és mezőgazdasági létesítményben rendkívül hasznos (és nem utolsó sorban: megfizethető). Nagyobb, veszélyesebb vállalkozások számára a jogszabály kötelezően is előírja a tűzvédelmi szakember alkalmazását vagy szolgáltatásainak igénybevételét, bizonyos szolgáltatásokat – pl. tűzvédelmi szabályzat készítését – pedig szintén csak tűzvédelmi szakember végezhet. Tűzmegelőzési Szolgálatunk szívesen ad tájékoztatást ezekben a kérdésekben, sőt, magas színvonalon és kedvező árszabással vállalja a szükséges szolgáltatásokat is.
Az elektromosság biztonsága
Az elektromos áram korunk emberének nélkülözhetetlen közszolgáltatása. Hasznossága mellett azonban számolnunk kell a veszélyeivel is: az elektromos áram nemcsak áramütést, de bizony tüzet is okozhat – sőt, napjaink egyik legjellemzőbb tűzkeletkezési oka az elektromos hiba.
A jogszabály csaknem minden építményre vonatkozóan (még egyes lakóépületekre is) előírja az elektromos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát. Fontos, hogy az arra kötelezettek ezt a felülvizsgálatot elvégeztessék, az arról készült jegyzőkönyvet, minősítő iratot figyelmesen elolvassák és a megállapított hiányosságokat megszüntessék!
Tulajdonosként, lakóként, dolgozóként is ügyeljünk a környezetünkben lévő elektromos berendezések biztonságára:
– Csak megbízható helyen vásárolt, kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezést használjunk – és csak rendeltetésszerűen!
– Ne halmozzuk össze a hosszabbítókat és az elosztókat, mert túlterhelhetjük vele a rendszert!
– Ha nem vagyunk villanyszerelők, ne bontsuk meg a dugaszolóaljzatokat, kapcsolókat, elosztódobozokat, vezetékeket!
– A felcsévélt vezetékeket fektessük ki, mielőtt használjuk! Nagyobb teljesítményű, vagy sokáig működtetett gépek használata során a felcsévélt vezeték felmelegszik és tüzet okozhat.
Sürgősen hívjunk villanyszerelőt, ha valamely kapcsolónál, dugaszolóaljzatnál furcsa szagot (úgynevezett “amperszagot”), melegedést vagy szokatlan zúgást, sistergő hangot észlelünk!
Süssünk, főzzünk, fűtsünk biztonságosan!
Életünkhöz természetes módon hozzátartozik a sütés, főzés, fűtés, amelyeket egy kis odafigyeléssel igazán biztonságossá tehetünk. Itt is fontos a kifogástalan állapot, és a szakszerű használat.
– Az ételt – különösen a zsírt, étolajat, illetve a magas zsír- vagy étolaj-tartalmú ételeket – ne hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyen, sütőben!
– A gázüzemű fűtőberendezéseket minden fűtési szezon előtt ellenőriztessük és tisztíttassuk ki szakemberrel!
– A kemencéket is csak szakember készítheti!
Szerencsét hoz a kéményseprő?
A kéményseprő talán nem hoz mindig szerencsét – de szakértelmével súlyos bajoktól óvhat meg minket! Jelenleg az egylakásos családi házaknál nem kötelező igénybe venni a kémény-ellenőrzést, de kétévente itt is érdemes megrendelni (ráadásul ez esetben a szolgáltatás ingyenes)!
A kéményben lerakódó korom, még inkább a nem megfelelő tüzelőanyagok (pl. fenyőfa, bútorlap, netán műanyag) égéséből szármaró lerakódások kéménytüzet idézhetnek elő. Az azonban még súlyosabb veszély, hogy a rosszul működő kéményből füst, szén-monoxid áramolhat a házba, súlyos mérgezést, vagy akár halált okozva!
Utat az életnek!
A közlekedési-menekülési útvonalak, vészkijáratok, illetve a mentésre, segítségnyújtásra érkezők által használható útvonalak, ajtók, szabadon tartása különösen fontos, azokat rövid időre se zárjuk be, torlaszoljuk el, illetve ha bezárjuk, gondoskodjunk arról, hogy nyitni tudja, akinek nyitni kell!
Nagyon fontos: olyan helyiséget, ahol emberek tartózkodnak, még rövid időre sem szabad úgy bezárni, hogy a bent lévők ne tudjanak kijönni! Sajnos sok ember – köztük gyermek is – hal meg tűzesetnél amiatt, hogy nem tud az égő lakásból kimenekülni, mert rázárták az ajtót! (Amikor erről van szó, azt szokták kérdezni, hogy mi a helyzet a börtönnel, illetve a zárt osztállyal. A válasz: az oda bezárt embereket folyamatosan felügyelet alatt tartják, tűz esetén a szakemberek megfelelő tűzriadó terv alapján, begyakorlott mentési eljárásokkal viszik őket biztonságos helyre.)
Nagyobb intézményekben, áruházakban, üzemi területeken a menekülési útvonalakat, vészkijáratokat táblákkal, irányfényekkel jelölik. Fontos, hogy ezeket sem szabad eltakarni, leszerelni, lefesteni, megrongálni, és végképpen nem szabad (pl. játékból) megfordítani! Ezeken is emberéletek múlhatnak!
Éghető anyagot – különösen háztartási vagy szelektív szemétgyűjtőket – soha ne tartsuk lépcsőházban, előtérben, kapualjban, vagy olyan helyen, ahol azok égése esetén a keletkező hő és füst a menekülést veszélyeztetné!
Szabad tűzön?!
Az udvaron vagy a természetben, vagyis szabad térben, szabad emberek tüzet gyújthatnak, amikor, ahol és ahogy szabad!
Elsődleges biztonsági szabályok
– A tűz tervezett területét előre tisztítsuk meg, kerítsük körbe pl. kövekkel, téglákkal!
– Készítsünk elő oltóanyagot – alapvetően megfelelő mennyiségű, legalább 2-3 kanna vizet, vagy ha van, a vízhálózatra csatlakoztatott locsolótömlőt!
– Folyamatosan figyeljünk arra, hogy a tűz a környező épületekre, növényzetre, tárgyakra, fölötte lévő falombokra gyújtási veszélyt ne jelentsen!
– A tüzet rövid időre se hagyjuk felnőtt felügyelete nélkül (főleg akkor, ha gyermekek is vannak a közelben)!
– Szeles időben szabad téren tüzelni veszélyes és tilos!
– Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet rakni, és ott is az előző szabályok figyelembe vételével!
– Tűzgyújtási tilalom idején, a tilalommal érintett területeken soha ne gyújtsunk tüzet!
– Végül a tüzet biztonságosan oltsuk el bő vízzel – a hamut átfogatva a parázsló részeket is, és legjobb, ha földdel is letakarjuk!
– Ha a hamut eltakarítjuk, azt forrón, netán parázsló részekkel soha ne tegyük a szeméttárolóba vagy éghető anyagok közé!
A belterületi égetés különös szabályai
Településen belül – ide értve az udvarunkat is – alapvetően csak az önkormányzati rendeletben engedélyezett időszakban szabad tüzelni – ha nincs ilyen rendelet, akkor viszont tilos! (Ez nem érinti a szalonnasütést, grillezést, bográcsozást.)
A külterületi égetés különös szabályai
Külterületi égetést (pl. tarló, nádas, stb. égetését) csak a tűzvédelmi hatóság előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt előírások betartásával szabad! Az engedély iránti kérelem írásban nyújtható be az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségen, jelképes összegű illeték ellenében.
A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei
A tűzvédelmi szabályok, előírások megszegésének legsúlyosabb következménye természetesen az, ha miatt tűzeset keletkezik, vagy az általa okozott kár, veszély növekszik – továbbterjed, később oltható el, vagy a legrosszabb: sérülést, megbetegedést vagy halálesetet okoz!
Mindezek mellett, vagy éppen miatt súlyos jogi következményekre is számíthatnak a szabályszegők:
– az illetékes hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki, amelynek mértéke több, súlyos szabálytalanság együttes fennállása esetén akár 10.000.000 Ft. is lehet, illetve
– ha a tűz a szabálytalanság miatt keletkezett vagy okozott súlyosabb károkat, netán sérülést, halálesetet, a felelőst polgári jogi, munkajogi, sőt, büntetőjogi úton is felelősségre vonhatják, ennek alapján hatalmas összegű kártérítésre kötelezhetik, akár szabadságvesztésre is ítélhetik!
Természetesen ne a felelősségre vonástól való félelem miatt, hanem emberi jóindulatunkból, kötelességtudatunkból adódóan tartsuk be legjobb tudásunk szerint a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat!
Vigyázzunk magunkra és egymásra!
Dr. Szelid Zoltán